Óvoda, iskola

A kisegítő iskolák felszámolása Magyarországon nem egyik napról a másikra történt, hanem egy fokozatos folyamat volt, amely nagyjából a 2000-es évek elejétől 2015–2017-ig tartott.

A cél az volt, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek iskolai integrációja előtérbe kerüljön, és minél több gyermek tanulhasson a többségi iskolákban megfelelő támogatással. Az NF1 gyakran jár tanulási nehézségekkel, figyelemzavarral, mozgáskoordinációs problémákkal vagy magatartási zavarokkal, ezért fontos, hogy a gyermek a lehető legjobb oktatási környezetben, a társaival együtt, megfelelő támogatások mellett tanulhasson.

Mit jelent az integráció?
Az integráció célja, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek részt vehessenek az óvodai vagy iskolai közösség életében, ahol a szükséges fejlesztő támogatásokat megkapják, miközben a társakkal együtt nevelkednek és tanulnak.

Jogszabályi háttér:

• Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

• A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, amely részletesen szabályozza az integrált nevelést és oktatást

Támogatások, segítségek:

• Fejlesztő pedagógus vagy gyógypedagógus bevonása

• Egyéni fejlesztési terv (EFT) készítése

• Gyógytestnevelés és speciális fejlesztő foglalkozások

• Egyéni vagy csoportos fejlesztő programok az óvodában és iskolában

Az NF1-es gyermekek gyakori nehézségei az oktatásban:

Figyelemzavar, tanulási nehézségek

Magatartási problémák, szorongás

Mozgáskoordinációs problémák

Beszéd- és kommunikációs nehézségek

Hogyan történik az integráció?
A szülő vagy az iskola kezdeményezheti a gyermek sajátos nevelési igényének megállapítását a Nevelési Tanácsadónál vagy szakértői bizottságnál. Ezek után az intézmény egyéni fejlesztési tervet készít, és biztosítja a szükséges támogatást.

További információk, segítség:

Helyi pedagógiai szakszolgálatok és Nevelési Tanácsadók

NF1 Egyesület, civil szervezetek

Magyar Gyógypedagógiai Társaság

SNI 

Az SNI jelentése: sajátos nevelési igényű.

Ez a kifejezés azon gyermekeket, tanulókat jelöli, akik valamilyen fogyatékosság, fejlődési zavar, vagy más sajátos nevelési szükséglet miatt speciális támogatást, fejlesztést igényelnek az oktatásban.

Ide tartoznak például:

• tanulási nehézséggel küzdők

• mozgáskorlátozottak

• érzékszervi fogyatékossággal élők (pl. hallás- vagy látássérültek)

• értelmi fogyatékosok

• autizmussal élők

Ez mind szép és jó lenne, de a saját tapasztalatom, hogy nagyon nehéz az út, rendkívül kimerítő, hónapokban, nem ritkán években mérhető, mire a gyermek megkapja az SNI státuszát. És ha meg is van, egyszer sem biztos, hogy a valóságban megkapja a tényleges fejlesztéseket. Így jogosan merül fel benned a kérdés:

  Miért vágjunk akkor egyáltalán bele?

Mert ez a gyereked érdeke! A gyerekednek te vagy az egyetlen esélye, hogy elintézd. Neked kell kitaposnod számára az utat, mert senki nem fogja helyetted megcsinálni.  Senki sem fogja a kezét fogni, sem az oviban, sem az iskolában, ha te nem teszed. Rossz hír, hogy a tiédet sem fogja majd meg senki, nem visz végig és nem is vezet ezen az úton. Piszok sokan akarnak majd elgáncsolni, megszényeníteni, megalázni, bántani és belédrúgni, de nem adhatod fel! Ha feladod, neki esélye sem lesz egy normálisabb életre! 

Felszámolták a kisegítő iskolákat, mint fentebb írtam. Azok a gyerekek, akik nem férnek ma bele az "EGYMI" dobozba, azoknak marad vagy a magániskola, vagy az állami többségi integrálás. Nagyon jól hangzik, de nem mindegy hova integrálunk. Bontsuk szét elemeire, hogy könyebben érthető legyen. Van egy gyerek, akit be kell tennünk / integrálnunk egy speciális osztályba, majd a speciális osztályt a normál iskolába. Teljesen egyszerűen hangzik. 

 Az autista gyermekeknek  viszonylag könyebb dolga van egy NF1-es gyermekkel szemben.  Ma már minden városban van autista-, F70-es osztály szegregáltan (csak ilyen gyeregek vannak az osztályba, minimális osztálylétszámmal), ami egy normál iskolába van integrálva.  Na az ő helyzetük rózsás, mert lesz fejlesztés, habitáció, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens is (papíron biztosan). Bár kellene, hogy legyen, sok helyen ez természetesen nincsen. Minél kisebb egy település, annál korlátozottabbak a lehetőségek. Itt a normál, nem ritkán 30 fős osztályba integrálják az SNI-s gyerekeket. Vagyis olyan tanítókat, tanárokat kap majd, akik átlagosan soha nem találkoztak hasonlóval, nincs gyógypedagógiai végzettségük, és sokszor arra sem veszik a fáradtságot, hogy elolvassák a szakvéleményt, ami neked évekbe telt, hogy megszerezz. Főleg felső tagozatban a szaktanárokra jellemző. Az abban leírtakat bár kötelezők lennének rájuk nézve, nagy valószínűséggel nem fogják betartani. Ígérnek majd utazó pedagógust, de olyan magas a szakemberhiány, hogy nagy valószínűséggel évekig nem találkoztok majd vele, és pont ennyi fejlesztést is fog kapni a gyerek.

Ennek ellenére tovább kell menned, és követelni kell rajtuk a gyermeked jogait, ami az SNI határozatban van. Tudd bármikor kérheted a felülvizsgálatot, ez már sokkal gyorsabb lesz. (pl számológép használat, plusz idő felvételinél nagyon jól jön annak, aki eljut odáig). Csak akkor tudod követelni a jogait, ha papír van a kezedben!

Ha van egy tündéri óvónéni, vagy osztályfőnök- főleg alsóban-, aki segíteni akar, akkor hatalmas szerencsétek van! 

Hogyan kezdjünk hozzá:

Az SNI megállapításának folyamata

1. Gyanú felmerülése

Az SNI-gyanút észlelheti:

• szülő (otthoni viselkedés, fejlődés alapján),

• óvónő, tanító, fejlesztő pedagógus,

• védőnő, gyermekorvos.

2. Beutalás vagy kérvényezés a pedagógiai szakszolgálathoz

A vizsgálatot kérheti:

• a szülő (közvetlenül vagy az iskola/óvoda közreműködésével),

• az óvoda/iskola vezetője, ha a szülő hozzájárul,

• vagy a gyermekorvos, védőnő javaslata alapján.

🔹 Fontos: 6 éves kor alatt a járási szakértői bizottság, 6 éves kor felett pedig a megyei/fővárosi szakértői bizottság az illetékes.

3. Szakértői bizottsági vizsgálat

Ez a vizsgálat tartalmazhatja:

• pszichológiai felmérést,

• gyógypedagógiai megfigyelést,

• fejlettségi teszteket,

• szükség esetén orvosi véleményt (pl. neurológiai vagy szemészeti kontroll).

A vizsgálat során figyelembe veszik a tanulási, viselkedési, kommunikációs, érzékelési és mozgásos problémákat is.

4. Szakértői vélemény kiállítása

A szakértői bizottság írásos szakvéleményt ad ki, amely tartalmazza:

• a gyermek diagnózisát (pl. autizmus, részképességzavar, értelmi akadályozottság, stb.),

• hogy jogosult-e az SNI státuszra,

• és részletes javaslatokat arra, milyen oktatási környezetre, támogatásra van szüksége (pl. gyógypedagógiai ellátás, kisebb létszámú osztály, fejlesztő foglalkozások stb.).

📄 A szakvélemény érvényes:

• óvodai/iskolai beiratkozáskor,

• osztályváltásnál,

• felülvizsgálat esetén (általában 2-3 évente).

5. SNI státusz alapján járó támogatások megkezdése

A szakértői vélemény alapján:

• az iskola/óvoda elkészíti az egyéni fejlesztési tervet,

• a gyermek speciális fejlesztésekben részesülhet: gyógypedagógia, logopédia, pszichológiai segítség, gyógytestnevelés stb.

• az osztálylétszám csökkenthető, az értékelés alól felmentés is adható bizonyos tárgyakból.

🗂️ Szükséges dokumentumok

• Szülői kérvény (általában az óvoda/iskola segít megfogalmazni)

• Orvosi papírok, ha van (neurológiai, szemészeti, audiológiai)

• Fejlesztési naplók, pedagógiai megfigyelések

• Korábbi logopédiai, fejlesztőpedagógiai vélemények

BNT

A BTM olyan gyermekekre vonatkozik, akik enyhébb tanulási, magatartási vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdenek, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek (SNI). Ezek a problémák megnehezíthetik az iskolai vagy óvodai életet, ezért szükség lehet fejlesztő támogatásra, hogy a gyermek képességei fejlődhessenek.

Kik tartoznak ide?

• Tanulási nehézséggel küzdők (pl. olvasási, írási, számolási problémák)

• Magatartási zavarokkal vagy szociális beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekek

• Figyelemzavaros vagy enyhébb viselkedési problémákkal élők

Ki állapítja meg a BTM státuszt?

A BTM státusz megállapítása pedagógiai szakszolgálatok feladata, amelyhez szükséges:

1. Pedagógiai szakszolgálat vizsgálata: A gyermek óvodai vagy iskolai nevelője, tanára, vagy a szülő kezdeményezheti a vizsgálatot.

2. Szakértői vélemény: A pedagógiai szakszolgálat szakemberei (pl. pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) vizsgálják meg a gyermeket, és készítenek szakvéleményt.

3. Fejlesztési javaslatok: A szakvélemény alapján javaslatot tesznek a gyermek fejlesztési szükségleteire, támogatásaira.

Milyen támogatás jár a BTM-es gyermekeknek?

• Egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások

• Pedagógiai asszisztens bevonása

• Egyéni fejlesztési terv elkészítése (ha szükséges)

• Fejlesztő pedagógusok, pszichológusok támogatása

• Tanulási stratégiák, magatartássegítő programok alkalmazása

Jogszabályi háttér

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű és BTM-es gyermekek ellátásáról

• 1. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Hol lehet igényelni?

A BTM megállapítása és fejlesztő támogatás igénylése az óvoda vagy iskola pedagógiai szakszolgálatán keresztül történik. A szülő vagy az intézmény kezdeményezheti a vizsgálatot.

Forrás:

• Oktatási Hivatal – Pedagógiai szakszolgálatok

• Nemzeti Köznevelési Portál – SNI és BTM

BTMN státusz megállapításának folyamata Magyarországon

1. Gyanú felmerülése

A nehézségeket észreveheti:

• szülő (otthoni viselkedés, tanulási tempó),

• óvónő, tanár, fejlesztő pedagógus,

• gyermekorvos, pszichológus.

Gyakori jelek:

• figyelemzavar, impulzivitás,

• lassú tanulási tempó, betűtévesztés, számolási nehézség,

• szorongás, visszahúzódás vagy épp ellenkezőleg: túlzott mozgékonyság.

2. Kérvényezés a pedagógiai szakszolgálatnál

A vizsgálatot kérheti:

• szülő (írásban),

• óvoda/iskola (a szülő írásos hozzájárulásával),

• vagy szakszolgálati javaslat alapján.

🔹 A vizsgálatot mindig a járási pedagógiai szakszolgálat végzi.

3. Komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálat

A gyermek vizsgálata során:

• pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai vizsgálat történik,

• megfigyelik a gyermek viselkedését, tanulási helyzetekben mutatott reakcióit,

• szükség esetén konzultálnak a szülővel és pedagógussal.

A cél: kizárni az SNI-t (fogyatékosságot), és megállapítani, hogy enyhébb, fejlesztéssel kompenzálható nehézségek állnak-e fenn.

4. Szakértői vélemény és fejlesztési javaslat

A vizsgálat végén:

• a szakszolgálat írásos szakvéleményt ad ki,

• ebben nem minősíti a gyermeket SNI-snek, hanem:

  "A gyermek beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézséggel küzd."

Tartalmazza:

• milyen területen igényel fejlesztést,

• javasolt heti fejlesztési óraszámot,

• fejlesztés típusát (pl. mozgásfejlesztés, logopédia, pszichés támogatás, tanulástechnika stb.).

5. Fejlesztések megkezdése az óvodában/iskolában

A szakvélemény alapján:

• az intézmény elkészíti az egyéni fejlesztési tervet,

• a gyermek részt vesz heti rendszerességgel fejlesztő foglalkozásokon, pl.:

  • fejlesztő pedagógia, logopédia, pszichológiai támogatás,

  • tanulásmódszertan, mozgásfejlesztés,

  • differenciált tanórai munka (pl. hosszabb dolgozatidő).

Fontos: a gyermek nem kerül másik osztályba vagy iskolába, hanem a többségi intézményben marad, de egyéni támogatásban részesül.

🗂️ Szükséges dokumentumok

• Szülői kérvény vagy hozzájárulás

• Pedagógusi észrevételek, megfigyelések

• Esetleges orvosi/szakemberi vélemény (pl. ha már volt vizsgálat)

• Fejlesztési napló, ha már folyik segítségnyújtás

🏢 Hova kell fordulni?

👉 A járási pedagógiai szakszolgálathoz
Az elérhetőségek megyei bontásban itt találhatók:
📎 https://www.oktatas.hu/kozneveles/pedagogiai_szakszolgaltatasok