Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy a gyermekének semmi gondja nincs az óvodában, vagy az iskolában, és minden csillámos cukormáz, az ne is olvassa tovább, mert ez a rész nem nekik szól. 

Viszont, ha azt érzed, nálatok nem ez a helyzet, akkor vágjunk bele a közepébe.

SNI vagy BTMN és az EGYMI szerepe

A kisegítő iskolák felszámolása Magyarországon nem egyik napról a másikra történt, hanem fokozatosan zajlott a 2000-es évek elejétől 2015–2017-ig. A kisegítő iskolák feladatait fokozatosan átvették az EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények), amelyek a többségi iskolákkal együttműködve biztosítják a szakértői vizsgálatokat, fejlesztő órákat és az egyéni fejlesztési terveket (EFT).

A fejlesztések megvalósulhatnak a gyermek többségi iskolájában vagy az EGYMI intézményében, az adott gyermek igényeinek és az intézményi kapacitásoknak megfelelően. Egy osztályban lehetnek SNI státuszú tanulók, illetve szegregált csoportosítás (pl. EGYMI speciális csoport) is.

A folyamat célja az volt, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek iskolai integrációja előtérbe kerüljön, és minél több gyermek tanulhasson a többségi iskolákban megfelelő szakmai támogatással. 

Az NF1 gyakran jár tanulási nehézségekkel, figyelemzavarral, mozgáskoordinációs problémákkal, vagy magatartási zavarokkal...stb, ezért fontos, hogy a gyermek a lehető legjobb oktatási környezetben, a társaival együtt, megfelelő támogatások mellett tanulhasson.

Mit jelent az integráció?
Az integráció célja, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek részt vehessenek az óvodai vagy iskolai közösség életében, ahol a szükséges fejlesztő támogatásokat megkapják, miközben a társakkal együtt nevelkednek és tanulnak.

Jogszabályi háttér:

• Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

• A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, amely részletesen szabályozza az integrált nevelést és oktatást

Támogatások, segítségek:

• Fejlesztő pedagógus vagy gyógypedagógus bevonása

• Egyéni fejlesztési terv (EFT) készítése

• Gyógytestnevelés és speciális fejlesztő foglalkozások

• Egyéni vagy csoportos fejlesztő programok az óvodában és iskolában

Az NF1-es gyermekek gyakori nehézségei az oktatásban:

Figyelemzavar, tanulási nehézségek

Magatartási problémák, szorongás

Mozgáskoordinációs problémák

Beszéd- és kommunikációs nehézségek

Látás-, hallássérülés

A szülő vagy az iskola kezdeményezheti a gyermek sajátos nevelési igényének megállapítását a Nevelési Tanácsadónál vagy szakértői bizottságnál. Ezek után az intézmény egyéni fejlesztési tervet készít, és biztosítja a szükséges támogatást. (Az NF1-es diagnózis önmagában nem jelent automatikusan SNI kategóriát.)

További információk, segítség:

Helyi pedagógiai szakszolgálatok és Nevelési Tanácsadók

NF1 Egyesület, civil szervezetek

Magyar Gyógypedagógiai Társaság

SNI 

Az SNI jelentése: sajátos nevelési igényű.

Ez a kifejezés azon gyermekeket, tanulókat jelöli, akik valamilyen fogyatékosság, fejlődési zavar, vagy más sajátos nevelési szükséglet miatt speciális támogatást, fejlesztést igényelnek az oktatásban.

Ide tartoznak például:

• tanulási nehézséggel küzdők

• mozgáskorlátozottak

• érzékszervi fogyatékossággal élők (pl. hallás- vagy látássérültek)

• értelmi fogyatékosok

• autizmussal élők

Ez mind szép és jó lenne, de a saját tapasztalatom, hogy nagyon nehéz az út, rendkívül kimerítő, hónapokban, nem ritkán években mérhető, mire a gyermek megkapja az SNI státuszát. És ha meg is van, egyszer sem biztos, hogy a valóságban megkapja a tényleges fejlesztéseket. Így jogosan merül fel benned a kérdés:

  Miért vágjunk akkor egyáltalán bele?

Mert ez a gyereked érdeke! A gyerekednek te vagy az egyetlen esélye, csak te tudod elintézni. Neked kell kitaposnod számára az utat, mert senki sem fogja helyetted megcsinálni.  Senki sem fogja a kezét fogni, sem az oviban, sem az iskolában, ha te nem teszed. Rossz hír, hogy a tiédet sem fogja majd meg senki, nem visz végig, és nem is vezet ezen az úton. Piszok sokan akarnak majd elgáncsolni, megszényeníteni, megalázni, bántani és belédrúgni, de nem adhatod fel! Ha feladod, neki esélye sem lesz egy normálisabb életre! 

Bárki bármit mond, jelenleg Magyarországon nagyon nehéz egy átlagtól eltérő gyermeknek, aki egyetlen dobozba sem fér bele. Nem való sem az ép osztályba, sem az F70-es (értelmi fogyatékos osztályba), sem az autista osztályba…stb.

Azok a gyerekek, akiknek SNI-s nehézségei vannak , azoknak marad vagy a magániskola, vagy az állami többségi integrálás ill. a külön EGYMI-intézmények. (lásd lap alján). Nagyon jól hangzik, de nem mindegy, kit hova integrálunk. Bontsuk szét elemeire, hogy könnyebben érthető legyen. 

Az alábbi lehetőségekre van lehetőség. Az egyik, ha az SNI-s diákot betesszük egy normál közegbe (általában nehezen működik, mert mindig ki fog lógni). Vagy második lehetőségként be kell tennünk / integrálnunk egy speciális osztályba (lásd fent), majd a speciális osztályt a normál iskolába. Teljesen egyszerűen hangzik.

Az autista gyermekeknek viszonylag könnyebb dolga van egy NF1-es gyermekkel szemben. Ma már minden városban van autista-, és/vagy F70-es osztály (enyhe értelmi fogyatékosokat ezzel a számmal jelölik) szegregáltan (csak ilyen gyerekek vannak az osztályban, minimális létszámmal), ami egy normál iskolába van integrálva. Na az ő helyzetük rózsás, mert lesz fejlesztés, habitáció, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens is (papíron biztosan). Bár kellene, hogy legyen, sokhelyen ez nem tudják biztosítani. Minél kisebb egy település, annál korlátozottabbak a lehetőségek. Itt a normál, nem ritkán 30 fős osztályba integrálják az SNI-s gyerekeket. Vagyis olyan tanítókat, tanárokat kap majd, akik átlagosan soha nem találkoztak hasonlóval, nincs gyógypedagógiai végzettségük, és sokszor arra sem veszik a fáradtságot, hogy elolvassák a szakvéleményt, ami neked évekbe telt, hogy megszerezz. Főleg felső tagozatban a szaktanárokra jellemző. Az abban leírtakat, bár kötelezőek lennének rájuk nézve, nagy valószínűséggel nem fogják betartani. Ígérnek majd utazó pedagógust, de olyan magas a szakemberhiány, hogy nagy valószínűséggel évekig nem találkoztok majd vele, és pont ennyi fejlesztést is fog kapni a gyerek. (Azért ezt a két osztályt hozom példának, mert általában ezekre van lehetőség. Németországban van külön NF osztály minden nagyvárosban, saját tanmenettel, saját nagymozgásos fejlesztéssel, háztól-házig  busz szolgáltatással,  de ez Magyarországon teljesen esélytelen.)

Ennek ellenére tovább kell menned, és követelni kell rajtuk a gyermeked jogait, ami a határozatban van. Tudd, bármikor kérheted a felülvizsgálatot, ez már sokkal gyorsabb lesz (pl. számológép használat, plusz idő felvételinél nagyon jól jön annak, aki eljut odáig). Csak akkor tudod követelni a jogait, ha papír van a kezedben!

Ha van egy tündéri óvónéni, vagy osztályfőnök – főleg alsóban –, aki segíteni akar, akkor hatalmas szerencsétek van!

Hogyan kezdjünk hozzá:

Az SNI megállapításának folyamata

1. Gyanú felmerülése

Az SNI-gyanút észlelheti:

• szülő (otthoni viselkedés, fejlődés alapján),

• óvónő, tanító, fejlesztő pedagógus,

• védőnő, gyermekorvos.

2. Beutalás vagy kérvényezés a pedagógiai szakszolgálathoz

A vizsgálatot kérheti:

• a szülő (közvetlenül vagy az iskola/óvoda közreműködésével),

• az óvoda/iskola vezetője, ha a szülő hozzájárul,

• vagy a gyermekorvos, védőnő javaslata alapján.

Fontos: 6 éves kor alatt a járási szakértői bizottság, 6 éves kor felett pedig a Vármegyei Szakértői Bizottságaz illetékes.

3. Szakértői bizottsági vizsgálat

Ez a vizsgálat tartalmazhatja:

• pszichológiai felmérést,

• gyógypedagógiai megfigyelést,

• fejlettségi teszteket,

• szükség esetén orvosi véleményt (pl. neurológiai vagy szemészeti kontroll).

A vizsgálat során figyelembe veszik a tanulási, viselkedési, kommunikációs, érzékelési és mozgásos problémákat is.

4. Szakértői vélemény kiállítása

A szakértői bizottság írásos szakvéleményt ad ki, amely tartalmazza:

• a gyermek diagnózisát (pl. autizmus, részképességzavar, értelmi akadályozottság, stb.),

• hogy jogosult-e az SNI státuszra,

• és részletes javaslatokat arra, milyen oktatási környezetre, támogatásra van szüksége (pl. gyógypedagógiai ellátás, kisebb létszámú osztály, fejlesztő foglalkozások stb.).

A szakvélemény érvényes:

• óvodai/iskolai beiratkozáskor,

• osztályváltásnál,

• felülvizsgálat esetén (általában 2-3 évente).

5. SNI státusz alapján járó támogatások megkezdése

A szakértői vélemény alapján:

• az iskola/óvoda elkészíti az egyéni fejlesztési tervet,

• a gyermek speciális fejlesztésekben részesülhet: gyógypedagógia, logopédia, pszichológiai segítség, gyógytestnevelés stb.

• az osztálylétszám csökkenthető, az értékelés alól felmentés is adható bizonyos tárgyakból.

Szükséges dokumentumok

• Szülői kérvény (általában az óvoda/iskola segít megfogalmazni)

• Orvosi papírok, ha van (neurológiai, szemészeti, audiológiai)

• Fejlesztési naplók, pedagógiai megfigyelések

• Korábbi logopédiai, fejlesztőpedagógiai vélemények

Az EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) nem külön iskola, hanem egy szakmai háttér, amely segíti a sajátos nevelési igényű gyerekeket a tanulásban és a fejlődésben. A gyerekek többsége továbbra is a többségi iskolában tanul, miközben az EGYMI szakemberei tanácsokkal és fejlesztéssel támogatják a pedagógusokat. Akinek több segítségre van szüksége, az EGYMI intézményekben kap nyugodt, személyre szabott környezetet a fejlődéshez. Bővebben az EGYMI-ről lentebb olvashatsz

BTMN

SNI-vel szemben a BTMN (beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézség) kategóriába azok a gyerekek tartoznak, akik enyhébb nehézségekkel küzdenek, nem minősülnek SNI‑nek, de a tanulásuk és a közösségbe való beilleszkedésük során extra segítségre lehet szükségük. A BTMN diagnosztikus kategória.  A diagnózist a területileg illetékes járási szakértői bizottságok állapítják meg. beilleszkedési, pszichés, magatartási nehézségekre, és tanulási problémákra, részképesség-zavarokra is. A BTMN-es gyermek nem sajátos nevelési igényű. A vizsgálat során komplex képességvizsgálat történik, melynek része az anamnézis felvétel, az általános képességek mérése (intelligenciateszt), és a gyógypedagógiai vizsgálat, mely az életkornak, osztályfoknak megfelelő tanulmányi készségeket, mozgáskoordinációt, kognitív, és nyelvi képességeket nézi.

Kik tartoznak ide?

A BTMN-es gyermekek számára nehézséget okoz az iskolai tananyag megtanulása, érintheti az olvasás, írás vagy a számolás területét, általános értelmi képességeikhez viszonyítva rosszabbul teljesítenek az iskolai feladatokban. A diagnózis magában foglalhatja a figyelmi funkciók általános gyengeségét, (elkalandozó, nem kitartó, fáradékony figyelem), a fáradékonyságot, lassúságot, nehéz feladatmegértést. 

Ki állapítja meg a BTMN státuszt?

A BTMN státusz megállapítása pedagógiai szakszolgálatok feladata, amelyhez szükséges:

1. Pedagógiai szakszolgálat vizsgálata: A gyermek óvodai vagy iskolai nevelője, tanára, vagy a szülő kezdeményezheti a vizsgálatot.

2. Szakértői vélemény: A pedagógiai szakszolgálat szakemberei (pl. pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) vizsgálják meg a gyermeket, és készítenek szakvéleményt.

3. Fejlesztési javaslatok: A szakvélemény alapján javaslatot tesznek a gyermek fejlesztési szükségleteire, támogatásaira.

Milyen támogatás jár a BTMN-es gyermekeknek?

• a tanórai és az otthoni munkában mennyiségi, minőségi differenciálás a tanuló egyéni képességeinek, egyéni haladási tempójának figyelembe vételével

• tanórákon és számonkérés esetén segédeszköz használata (pl.: ujjhasználat, számegyenes, korongok, szorzótábla, bennfoglaló tábla, számtábla, számológép)

• tanórákon és számonkérés esetén hosszabb gondolkodási/elkészítési/önellenőrzési idő biztosítása

• tanórán az osztály előtti hangos olvasás mellőzése

• kötelező olvasmányok tartalmi kivonatának számonkérése

• A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség esetén a pedagógus, szaktanár az intézmény Pedagógiai Programja alapján bármilyen segédeszközt, módszert alkalmazhat, amely segíti a tanuló ismeretszerzését, eredményes feladatmegoldását, felzárkózását

A BTMN-el küzdő gyermekek törvényileg jogosultak arra, hogy fejlesztő foglalkozásokon vegyenek részt, melyet fejlesztőpedagógus tart kis csoportban, vagy egyénileg. Az iskolaidőben történő fejlesztés mellett fontos az otthoni környezetben is rendszeresen gyakorolni. A szülő sokat segíthet a gyermeknek azzal, hogy elfogadó, türelmes, sikereit elismeri és ezáltal motivációját növeli. A gyermek iskolai boldogulása érdekében szükséges a rendszeres kommunikáció a pedagógus és a szülő között. A BTMN-nel küzdő tanulók különböző kedvezményekben (tanulásszervezési, pedagógiai, módszertani javaslatok) részesülhetnek, melyet a szakértői bizottság határoz meg, és az oktatási intézmény köteles figyelembe venni. A járási szakértői bizottságok által adható kedvezmények a következők lehetnek: 

Hol lehet igényelni?

 Ha a gyermekorvos, védőnő, vagy a pedagógus jelzi, hogy a gyermek fejlődése nem megfelelő ütemben halad, akkor vizsgálati kérelmet szükséges beadni a járási, területileg illetékes szakértői bizottsághoz, melyhez a szülő beleegyezése szükséges. A járási szakértői bizottság komplex szakértői vizsgálatot végez, a vizsgálat eredményeképpen a gyermeknél megállapíthatják, vagy kizárhatják BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) diagnózist. A BTMN-es tanuló fejlesztő foglalkoztatásra jogosult, ami kizárólag integrált oktatás keretében valósítható meg. Ha BTMN diagnózist kap a gyermek, meghatározott időközönként felülvizsgálatára kerül sor, a diagnózis el is vehető jelentős javulás esetén.

Forrás:

(1.)Oktatási Hivatal – Pedagógiai szakszolgálatok

(2.) https://bmpsz.net/problemak/btmn

(3.) Mi a különbség a BTMN és az SNI között?  https://neteducatio.hu/mi-a-kulonbseg-a-btmn-es-az-sni-kozott/

BTMN státusz megállapításának folyamata Magyarországon

1. Gyanú felmerülése

A nehézségeket észreveheti:

• szülő (otthoni viselkedés, tanulási tempó),

• óvónő, tanár, fejlesztő pedagógus,

• gyermekorvos, pszichológus.

Gyakori jelek:

• figyelemzavar, impulzivitás,

• lassú tanulási tempó, betűtévesztés, számolási nehézség,

• szorongás, visszahúzódás vagy épp ellenkezőleg: túlzott mozgékonyság.

2. Kérvényezés a pedagógiai szakszolgálatnál

A vizsgálatot kérheti:

vagy szakszolgálati javaslat alapján. 

Fontos: a vizsgálatot mindig a  járási pedagógiai szakszolgálat végzi.

3. Komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálat

A gyermek vizsgálata során:

• pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai vizsgálat történik,

• megfigyelik a gyermek viselkedését, tanulási helyzetekben mutatott reakcióit,

• szükség esetén konzultálnak a szülővel és pedagógussal.

A cél: kizárni az SNI-t (fogyatékosságot), és megállapítani, hogy enyhébb, fejlesztéssel kompenzálható nehézségek állnak-e fenn.

4. Szakértői vélemény és fejlesztési javaslat

A vizsgálat végén:

• a szakszolgálat írásos szakvéleményt ad ki,

• ebben nem minősíti a gyermeket SNI-snek, hanem:

  "A gyermek beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézséggel küzd."

Tartalmazza:

• milyen területen igényel fejlesztést,

• javasolt heti fejlesztési óraszámot,

• fejlesztés típusát (pl. mozgásfejlesztés, logopédia, pszichés támogatás, tanulástechnika stb.).

5. Fejlesztések megkezdése az óvodában/iskolában

A szakvélemény alapján:

• az intézmény elkészíti az egyéni fejlesztési tervet,

• a gyermek részt vesz heti rendszerességgel fejlesztő foglalkozásokon, pl.:

  • fejlesztő pedagógia, logopédia, pszichológiai támogatás,

  • tanulásmódszertan, mozgásfejlesztés,

  • differenciált tanórai munka (pl. hosszabb dolgozatidő).

Fontos: a gyermek nem kerül másik osztályba vagy iskolába, hanem a többségi intézményben marad, de egyéni támogatásban részesül.

Szükséges dokumentumok

• Szülői kérvény vagy hozzájárulás

• Pedagógusi észrevételek, megfigyelések

• Esetleges orvosi/szakemberi vélemény (pl. ha már volt vizsgálat)

• Fejlesztési napló, ha már folyik segítségnyújtás

Hova kell fordulni?

A járási pedagógiai szakszolgálathoz
Az elérhetőségek vármegyeimegyei bontásban itt találhatók:
 https://www.oktatas.hu/kozneveles/pedagogiai_szakszolgaltatasok

Mi az az EGYMI, miért jött létre, és melyik gyermek hova jár?

Ez a kérdés szinte mindig felmerül azoknál a szülőknél, akik gyermekének SNI (sajátos nevelési igényű) státuszt állapítottak meg. Amikor először hallják az EGYMI kifejezést, gyakran megijednek: ismeretlen, hivatalos szó, és sokaknál rögtön a "külön iskola" kép jelenik meg. Pedig az EGYMI ennél sokkal többről szól.

Az EGYMI – Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény valójában egy szakmai háttér, amelynek célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek ne maradjanak egyedül a nehézségeikkel. Nem címke, nem végállomás, hanem lehetőség. Az elmúlt évtizedekben egyre világosabbá vált, hogy nem minden gyermek tanul ugyanúgy, ugyanabban a tempóban, ugyanazzal a támogatással. Ezért jött létre az EGYMI-rendszer: hogy a gyógypedagógiai tudás ne csak egy-egy intézmény falai között legyen jelen, hanem eljusson oda is, ahol a gyermek él és tanul – akár egy hagyományos óvodába vagy iskolába.

Külön EGYMI-intézmények

Vannak olyan iskolák, amelyek kifejezetten SNI gyerekek számára működnek, és itt az EGYMI rendszer szakmai módszerei szerint folyik a tanítás. Minden tanuló az ő sajátos igényeihez igazított támogatást kapja, a tanterv rugalmasan, a gyermek ritmusához alakítva. Ilyen például a Gyengénlátók Általános Iskolája Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Az ilyen helyeken a gyerekek kisebb csoportokban dolgoznak, több figyelmet kapnak a pedagógusoktól, és a tanítás során különböző módszereket, eszközöket alkalmaznak: vizuális segédeszközöket, játékos fejlesztést, kommunikációs gyakorlatokat, minden olyat, ami az adott gyermek tanulását előremozdítja.

Többségi iskola EGYMI-támogatással

A sajátos nevelési igényű gyermekek nagy része a saját iskolájában, a többségi osztályban tanul. Itt nem kell elszakadni a társaiktól, miközben az EGYMI szakemberei a háttérben segítik a pedagógusok munkáját. Utazó gyógypedagógus érkezik, konzultál a tanítókkal, finomhangolják a fejlesztést – így a gyermek az osztályteremben is olyan támogatást kap, ami a személyes igényeire szabott. Gyakran előfordul, hogy egy gyerek csak néhány órában részesül EGYMI-fejlesztésben, de ez alatt is "egymillió módszer" közül válogat a pedagógus, hogy a tanulás minél hatékonyabb és élvezetesebb legyen.

Speciális osztályok a többségi iskolában

Léteznek olyan speciális osztályok a normál, többségi iskolákban, ahol a tanító már gyógypedagógus, és a tanulási környezet a gyermek igényeihez igazodik. Itt a tanító az EGYMI-módszerek gazdag repertoárját alkalmazza a mindennapi órákon: kiscsoportos foglalkozásokat, vizuális és auditív segédleteket, egyéni feladatokat és játékos gyakorlatokat, miközben a gyerekek a társas kapcsolataikat is ápolhatják. A cél, hogy a tanulás ne stressz, hanem sikerélmény legyen, és a gyermek mindig a saját ritmusában fejlődhessen.

Miért fontos ez a szülőknek?

Az EGYMI nem elvesz lehetőségeket, hanem hozzáad egy plusz kapaszkodót. Akár teljes EGYMI-intézményben, akár a saját iskolájában kiegészítő fejlesztésben vesz részt a gyermek, mindig az ő érdekeit szolgálja. Sok gyermek később visszatér teljesen a többségi oktatásba, mások pedig az EGYMI-intézményekben találják meg azt a stabilitást és támogatást, amire hosszú távon szükségük van. A rendszer célja, hogy minden gyermek érzékelje a saját sikerét, és hogy a tanulás ne akadály, hanem élmény legyen.

Az EGYMI szakemberei folyamatosan figyelik a fejlődést, és szükség esetén újabb fejlesztési irányokat javasolnak. A támogatás nem egy statikus tanmenet, hanem dinamikusan változik a gyermek igényei szerint, legyen szó olvasásról, írásról, matematikáról vagy szociális készségek fejlesztéséről. Így a szülők is látják, hogy a gyerek nem marad egyedül, és mindenki számára világos, hogyan támogatják őt a hétköznapokban.

Források

(1.) Simon Tünde (2014) EGYMI intézményfejlődés a szegregált gyógypedagógiai iskolától a modellértékű tudásbázisig. Iskolakultúra, 2014/1, 48–56.  https://real.mtak.hu/56274/1/EPA00011_iskolakultura_2014_1_048-056.pd

(2.) Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma Mi az EGYMI, feladataik https://gyengenlatok.hu.

(3.) Kőpatakiné Mészáros Mária (2009) A gyógypedagógia az együttnevelésben. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/szervezetfejlesztes-jo/gyogypedagogia

Egyéni munkarend (régen magántanulói státusznak hívták)

Vannak helyzetek, amikor a gyerek valamiért nem tud bejárni az iskolába, akkor  van még egy lehetőség: az egyéni munkarend.

Az egyéni tanrend akkor jöhet szóba, amikor:

• a gyermek egészségi állapota miatt nem tud rendszeresen iskolába járni (pl. NF1-hez kapcsolódó műtétek, kezelések, fájdalom, neurológiai tünetek),

• az iskola sajátosságaihoz nem tud alkalmazkodni (lépcsők, túlterhelés, környezeti akadályok),

• a gyerek egyik oktatási formába sem "passzol bele",

• a sok hiányzás miatt már a lemorzsolódás veszélye áll fenn (250 óra hiányzás felett nem biztos, hogy meg kell kérni, igazgatóval kell egyeztetni erről, majd a ha ő is úgy látja, csak akkor beadni a kérvényt).

Fontos: Az egyéni munkarendet nem az iskolánál, hanem a Oktatási Hivatalnál kell kérelmezni Ügyfélkapun keresztül, vagy postai úton ajánlott könyvelt postai küldeményként feladni.

Az egyéni tanrend nem bukás, nem kivonás, hanem egy jogszabály által biztosított, legitim megoldás. Félévkor, évvégén tantárgyi vizsgákat kell tenni. 

https://www.oktatas.hu/kozneveles/egyeni_tanuloi_munkarend

A kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

 Orvosi, szakmai alátámasztás

Olyan hivatalos dokumentumok, amelyek alátámasztják, hogy a gyermek:

• egészségi állapota miatt nem tud rendszeresen iskolába járni,

• számára a hagyományos oktatási forma aránytalan terhelést jelent.

Ez lehet például:

• szakorvosi vélemény,

• kórházi zárójelentés,

• neurológiai, onkológiai, ortopédiai vagy genetikai szakvélemény. 

  De nem a lelet! Az itt kevés. 

 Szülői kérelem / kísérőlevél

Egy rövid, de világos levél, amelyben leírod:

• miért kéred az egyéni tanrendet,

• miért nem működik egyik oktatási forma sem,

• milyen problémákat okoz a rendszeres iskolába járás,

• miért szolgálja ez a megoldás a gyermek érdekét.

Nem kell jogi nyelvezet. Őszinte, tényszerű, gyerek-központú megfogalmazás a cél.

Fontos tudni: Az egyéni tanrend nem azt jelenti, hogy a gyermek "kiesik" az oktatásból (van lehetőség heti 10 órában bejárni, ha van rá igény). A tanulási kötelezettség megmarad, de rugalmas formában. Lehetővé teszi az egészséghez igazított tempót

Sok családnak ez az egyetlen élhető megoldás

Ha azt érzed, hogy a rendszerben már minden ajtó becsukódott, az egyéni tanrend nem kiskapu, hanem jog.
Egy lehetőség arra, hogy a gyerek ne sérüljön tovább egy működésképtelen keretben.

Az NF1-es gyerekeknél ez gyakran nem kivétel, hanem szükségszerűség.