NF1 és a végrehajtó funkciók rejtett világa: hogyan hat a tervezésre, figyelemre és önszabályozásra a betegség?
A NF1-es betegeknél a kognitív problémák nem kizárólag memóriára vagy figyelemre korlátozódnak — az egyik legkomplexebb és legkevésbé látható terület az úgynevezett végrehajtó funkciók (executive functions, EF). Ezek olyan magasabb rendű agyi folyamatok, amelyek felelősek a tervezésért, a szervezésért, a munkamemória működéséért, az impulzuskontrollért, és a feladatváltásért. Az NF1-es emberek gyakran számolnak be arról, hogy "szétszórtak", nehezen szervezik a napi teendőiket, és több hibát követnek el a figyelmet igénylő feladatokban — és nem véletlenül: a kutatások egyre tisztább képet adnak arról, hogy ezek a funkciók biológiai szinten is érintettek lehetnek.
Egy longitudinális vizsgálat révén 88 NF1-es gyermeket követtek hat éven keresztül, és megállapították, hogy a kiindulási végrehajtó funkciók (például munkamemória, gátlás, kognitív rugalmasság) szignifikánsan befolyásolják az iskolai teljesítményt — különösen a matematika, az olvasás és az írás területén. [1] Ez azt jelenti, hogy az EF-zavar nem pusztán "kiegészítő tünet", hanem központi szerepet játszik az NF1-es gyermekek tanulási kihívásaiban. A gyermekkor mellett már óvodás korban is kimutatták az EF-zavarokat: 26 NF1-es óvodásról szóló tanulmányban a szülők és tanárok a BRIEF-P (Behavior Rating Inventory of Executive Function – Preschool) eszközzel értékelték a munkamemóriát és a tervezést, és jelentősen magasabb zavarosságot jeleztek, mint az egészséges kontroll csoportnál. [2] Ez arra utal, hogy az EF-zavarok nem csak az iskoláskorban jelennek meg, hanem már a korai fejlődési szakaszban is kimutathatóak. Neuroimaging-vizsgálatok is alátámasztják a kognitív eredményeket: egy tanulmány fiatal NF1-es serdülőknél kimutatta, hogy a fehérállomány mikrostruktúrája — különösen az anterior thalamic radiation (ATR), a cingulátív köteg és a superior longitudinalis fasciculus — korrelál az inhibíciós kontroll nehézségével. [3] Ez arra utal, hogy az EF-zavarok részben strukturális eredetűek lehetnek, nem pusztán viselkedési következmények.
Egy másik friss vizsgálat több mint negyven NF1-es gyermek között különbséget mutatott: azokkal szemben, akiknek ADHD kísért tünetei voltak, a "tisztán NF1-es" csoport is hasonló végrehajtó profilhibákat mutatott (pl. ingadozó válaszidő, figyelem fenntartási problémák), ami arra enged következtetni, hogy az EF-zavar nem csupán az ADHD jelenlétével magyarázható. [4] Más szóval: az NF1 önmagában is képes okozni EF-problémákat, és nem csak társbetegségek révén. Ez a végrehajtó diszfunkció nem csak kognitív nehezítést jelent, hanem érzelmi és társas terheket is hoz. Egy rendszeres áttekintés szerint az NF1-es felnőtt populációban sincs egységes neuropszichológiai vizsgálati protokoll, pedig a vizsgált betegek jelentős részénél mutatható EF-hiány. [5] Ez az egyik fő oka annak, hogy sok felnőtt NF1-es nem kapja meg a megfelelő kognitív támogatást, noha a problémák valósak és hosszú távon befolyásolják az életminőséget. A jó hír az, hogy ezek a funkciók fejleszthetőek. Egy pilot-vizsgálatban 8–15 éves NF1-es gyermekek egy otthon is végezhető, CogmedRM alapú munkamemória-tréning programon vettek részt: a kilenchetes képzés végén statisztikailag szignifikáns javulás mutatkozott a rövid távú memória, a figyelem és a végrehajtó funkciók tekintetében. [6] Ez azt jelzi, hogy nem feltétlenül szükséges gyógyszer ahhoz, hogy bizonyos EF-nehezítettségeket enyhítsünk — de persze a tréningek hatékonysága egyénenként változó lehet, és a hosszú távú eredmények még nem ismertek kellően.
Összességében az EF-zavarok az NF1 egyik legrelevánsabb, de gyakran alulértékelt aspektusát képezik. Nem csupán az iskolai előmenetelt, hanem a felnőttkori mindennapi működést, munkát, társas kapcsolatokat is befolyásolják. Mivel részben biológiai alapúak (pl. strukturális fehérállomány-eltérések), nem elég csak viselkedéses megoldásokkal kezelni őket — szükség van célzott neuropszichológiai vizsgálatra, rendszeres követésre és egyéni intervenciókra. Az EF-problémákkal élő NF1-es emberek és családjaik számára az első lépés sokszor a felismerés: ezek a nehézségek nem véletlenek, nem személyes hiányosságok, hanem a betegség részei — és van remény a fejlesztésre.
Források
Huijbregts SCJ, de Sonneville LMJ, Sweerts MEJ, et al. Longitudinal association between executive function and academic achievement in children with neurofibromatosis type 1 and plexiform neurofibromas. J Int Neuropsychol Soc. 2023. DOI:10.1017/S1355617723000123 — https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36750981/
Payne JM, Tewari A, McKay AJ, et al. Executive functioning deficits in children with neurofibromatosis type 1: The influence of intellectual and social functioning. J Child Psychol Psychiatry. 2016;57(9):1106–1114. — https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26773288/
Kayl AE, Moore BD, Greenberg J, Le TM, Whitfield‐Gabrieli S, Reiss AL. White matter microstructure of patients with neurofibromatosis type 1 and its relation to inhibitory control. Brain Imaging Behav. 2016;11:1731–1740. — https://link.springer.com/article/10.1007/s11682-016-9641-3
Karatekin C, White T, Douglas VI. Distinct attentional and executive profiles in neurofibromatosis type 1: Is there difference with primary attention deficit-hyperactivity disorder? Eur J Paediatr Neurol. 2024. — https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38905883/
Pisano S, Furioso C, Massimino M, et al. The Lack of Ad Hoc Neuropsychological Assessment in Adults with Neurofibromatosis: A Systematic Review. J Clin Med. 2024;13(5). —https://www.mdpi.com/2077-0383/13/5/1432
Boman F, van der Wilt GJ, den Hoed L, et al. Computerized Working Memory Training for Children With Neurofibromatosis Type 1: A Pilot Study. J Pediatr Psychol. 2021;46(3):317–327. — https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34472416/